Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Komposztálási ismeretek

A háztartási hulladék összetétele

 kep1.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mi a komposzt?
kep2.jpg
 
A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja.A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.
 
kep3.jpg
Miért jó a talajnak a komposzt?
 
 A komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat
 
A komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása
-
 
Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben
-
 
A komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését.
 
Javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését
-
 
Nő a talaj biológiai aktivitása
-
 
A talaj tápanyagtároló képessége növekszik
-
 
Sötét színe segíti a talaj felmelegedését
 
A komposztálást befolyásoló tényezők
 
 
Oxigénszükséglet
 
¨
Nedvességtartalom
 
A szerves anyag, mint energiaforrás
 
Mi a különbség a rothadás és a korhadás között?
rothadás
korhadás
folyamatok
folyamatok
Anaerob (oxigén nincs jelen), kevesebb energia szabadul fel, kevesebb a szárazanyag-veszteség
Aerob (oxigén jelen van), sok hőenergia termelődik, nagyobb szárazanyag-veszteség
résztvevő mikroorganizmusok
résztvevő mikroorganizmusok
Anaerob baktériumok
Aerob baktériumok, élesztőgombák, penészgombák, sugárgombák
anyagcsere termékek
anyagcsere termékek
Hidrogén, metán, kénhidrogén, ammónia, bután, propán
Szén-dioxid és víz, növényi tápanyagok, mikroelemek
betegségek
betegségek
A nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai
 
„forró korhadás”
 
 
 
A komposztálás biológiai folyamatainak fázisai
 
A kezdeti fázis. Ez egy rövid hőtermelő folyamat (mezofil) folyamat. A hőmérséklet általában 40°C körül mozog.
2. A lebomlás, a hőmérséklet tovább emelkedik 50°C fölé. Itt már a nehezebben bomló anyagok bomlása is megkezdődik.
3.Az átalakulás fázisa. Ismét mezofil aktivitás figyelhető meg, a hőmérséklet 45°C körüli.
4. Az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár együtt. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel.
 
 
Mi kerülhet a komposztáló ládába és mi nem?
 
Mi kerülhet a komposztba?
 
Mi nem kerülhet a komposztba?
 - zöldség és gyümölcsmaradék
- ételmaradék (ha nem a halom tetejére helyezzük, mert az vonzza a bogarakat, a
legyeket és a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat)
- hervadt virág
- kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
- apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
- papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), papírzsebkendõ, könnyen foszló papír
törlõkendõ
- toll, szõr, gyapjú, növényevõ állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi
- pamutszövet- és lenvászon maradék
- fahamu
-üveg, mûanyag, fém
- papír (kivéve az elõzõekben említettek)
- porzsák és tartalma
- fertõzött, beteg növényi maradvány
- kemény, viaszos levél (fagyal, fenyõ)
- indás vagy futónövények szára
- burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
- egész kenyér
- tarack (továbbszaporodása miatt)
- a falevelek közül a dió-, gesztenye-, platán-, tölgy és jegenye
(nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgezõ anyagok kerülhetnek
a komposztba)
 
 
A komposztálás adalékanyagai:
 
 
Dúsító anyagok:
A komposzt tápanyagtartalmát növelhetjük adalékanyagokkal. Például van, aki a helyes szén/nitrogén arányát műtrágya hozzáadásával éri el. Erre igazából nincsen szükség.
¨Töltő vagy kiegyenlítő anyagok:
Azért van rájuk szükség, mert alapanyagaink általában sok szerves anyagot, de kevés ásványi anyagok tartalmaznak
¨Serkentő anyagok:
Szerepük abban van,hogy komposztálás folyamatát gyorsítják. A cél a mikroorganizmusok tevékenységének „beindítása”.
¨Stabilizáló anyagok:
Szerepük kettős→egyrészt megakadályozzák az anyag vesztességet, másrészt lehetőséget biztosítanak a humuszkolloidok kialakulására.
¨Takaróanyagok:
A képződött hő visszatartására, a kiszáradás és a nitrogénveszteség megelőzésére használják őket.
¨Meszezés:
Akkor használatos, ha a kiindulási anyag savanyú, illetve, ha a komposztba túl nagy mennyiségű zöld anyag kerül.
¨Fahamu
 
 
 
 A komposztálás lépései:  
 Gyűjtés→
 
Az aprított zöldhulladékok gyűjtéséhez a konyhában használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt. Ezt nyáron naponta, télen hetente ürítsük.
¨
 
Aprítás→
 
A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5cm-nél kisebb darabokra aprítani.
¨
 
A komposztáló feltöltése→
 
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegôzést alulról biztosítsuk. A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minôségét. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesíti a lúgosságot.
¨
 
Keverés→
 
Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! Amikor megtelt a komposztgyűjtônk, jól összekeverjük és beállítjuk a nedvességtartalmat. Utána 4-6 hétig nem nyúlunk hozzá. A bomlási folyamat elsô szakaszának végén (5-6. hét) keverjük össze a komposzthalmot.
Hogy jobb minôségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük.
 
 
 A komposztálás biológiai folyamatainak fázisai
 
A kezdeti fázis. Ez egy rövid hőtermelő folyamat (mezofil) folyamat. A hőmérséklet általában 40°C körül mozog.
2. A lebomlás, a hőmérséklet tovább emelkedik 50°C fölé. Itt már a nehezebben bomló anyagok bomlása is megkezdődik.
3.Az átalakulás fázisa. Ismét mezofil aktivitás figyelhető meg, a hőmérséklet 45°C körüli.
4. Az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár együtt. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel.
 
 
 A komposzt felhasználása
 A friss, 4-6 hónapos komposzt tápanyagtartalma magas, ezért nagyon gyorsan hat.
 
A talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek ôszi betakarására.
 
Pázsit, valamint földkeverék céljára alkalmatlan.
 
Az érett, 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga.
 
Rostálás után valamennyi növénykultúránál felhasználható.
 
A jó komposztálás alapjai:
 
- az alapanyagok 5 cm-nél kisebbek,
- jó az oxigénellátás,
- optimális a nedvességtartalom,
- megfelelô a tápanyagtartalom (C/N arány),
- a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük.
A komposzthalomban leggyakrabban megfigyelhetô rendellenességek, azok okai és kezelésük.
Ne feledjük: a komposztot rendszeresen ellenôrizni kell!
 
Jó komposztálást! 
 
 
 
kep10.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

kep14.jpg 

 

 

 

 

 

 

 

kep13.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

kep12.jpg

 

 

 

kep17.jpg

 

 

kep16.jpg

 

  

 

 

 

 
 
 
  
Mi a különbség a rothadás és a korhadás között?
rothadás korhadás
folyamatok folyamatok
Anaerob (oxigén nincs jelen), kevesebb energia szabadul fel, kevesebb a szárazanyag-veszteség Aerob (oxigén jelen van), sok hőenergia termelődik, nagyobb szárazanyag-veszteség
résztvevő mikroorganizmusok résztvevő mikroorganizmusok
Anaerob baktériumok Aerob baktériumok, élesztőgombák, penészgombák, sugárgombák
anyagcsere termékek anyagcsere termékek
Hidrogén, metán, kénhidrogén, ammónia, bután, propán Szén-dioxid és víz, növényi tápanyagok, mikroelemek
betegségek betegségek
A nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai  
„forró korhadás”

kep9.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Mi kerülhet a komposztáló ládába és mi nem?
 
Mi kerülhet a komposztba?
 
Mi nem kerülhet a komposztba?
 - zöldség és gyümölcsmaradék
- ételmaradék (ha nem a halom tetejére helyezzük, mert az vonzza a bogarakat, a
legyeket és a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat)
- hervadt virág
- kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
- apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
- papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), papírzsebkendõ, könnyen foszló papír
törlõkendõ
- toll, szõr, gyapjú, növényevõ állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi
- pamutszövet- és lenvászon maradék
- fahamu
-üveg, mûanyag, fém
- papír (kivéve az elõzõekben említettek)
- porzsák és tartalma
- fertõzött, beteg növényi maradvány
- kemény, viaszos levél (fagyal, fenyõ)
- indás vagy futónövények szára
- burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
- egész kenyér
- tarack (továbbszaporodása miatt)
- a falevelek közül a dió-, gesztenye-, platán-, tölgy és jegenye
(nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgezõ anyagok kerülhetnek
a komposztba)

kep11.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.